Sziasztok!

Egy ilyen hosszú szünet után most már illene írni is ide valamit, ha már élesítettem a régi új dizájnt (Airnold kérésére). Nos, nem akarom meséléssel húzni az időtöket, hanem csak röviden összefoglalnám, hogy velem mi történt az elmúlt 3 évben és hogy miért is nem posztoltam semmit: mint (a héten) kiderült, nagyon erős allergiás reakcióm van sok élelmiszerre, de legfőképp a gluténra, tejre, mogyoróra, almára, burgonyára, dinnyére, körtére, stb., stb. és emiatt eleggé felborult nálunkunk az étkezési szokások, de most így 3 év után azt tudom mondani, hogy végre helyére kezd állni a rend és végre újra tudok élvezkedni a konyhában, ahogyan azt az elmúlt időben párszor meg is tettem, de konkrétan most kezdtem csak el dokumentálni is a tetteimet, így vágjunk is bele!

Tegye fel a kezét az, aki nem szereti a kínai / thai konyhát! Rendben, akkor ti innentől ne is olvassatok, mert mostantól az Én kezeim közűl csak ilyesmi ételek fognak kikerülni, kezdve a maival: az édes-savanyú csirkével.

Hozzávalók:

• 3 ek olaj (ezt itt mindenkinek az ízlésére bízom)
• kb. 40dkg csirkemell filé
• 1 db kaliforniai paprika (zöld vagy piros, a piros édesebb)
• 1 fej kisebb / közepes vöröshagyma
• 2 db dole kis ananászkonzerv
• 1-2 ek kukoricakeményítő (attól függően, hogy ki milyen taknyosan szereti a szószt)
• 4 ek barnacukor
• 1 ek szójaszósz
• 2-3 ek ecet

Ami egyertelmű, az a Wok és gáztűzhely (az utóbbi nem feltétlen, de a gyorsabb eredmény érdekében jobb ha az van)

Elkészítés módja:

• Csíkozzuk fel a csirkét vékony szeletekre, majd a hagymát és a paprikát kockázzuk fel kb. 2-2,5cm-es darabokra
• Nyissuk fel a 2 konzervet, majd különítsük el a levét a daraboktól, ill. készítsük elő magunknak a cukrot, a keményítőt.
• Forrósítsuk fel a Wok-ot a tűzhelyen míg nem füstöl, akkor mehet bele az olaj, majd a hagyma. Egy kicsit pirítsuk, majd mehet bele a csirke. Kezdjük el pirítani azt is, majd kis idő elteltével mehet bele a paprika, majd az ananász.
• Amikor a csirke megpuhult / megfőtt, akkor mehet rá a cukor és itt szépen kevergessük és hagyjuk csöppet karamellizálódni a dolgokat. Ezután mehet rá az ananászlé, az ecet és a szójaszósz. Kevergessük folyamatosan amíg fel nem forr, majd keverjük össze a kukoricakeményítőt 5 ek vízzel (egyenletesre!) és öntsük rá a többire és folyamatosan kevergessük, amíg be nem sűrüsödik a szósz.

Tésztával, rizzsel vagy tojásos pirítottrizzsel tálaljuk, Én a magamrészéről Basmati rizzsel ettem.

Jó étvágyat!

Véletlenek összejátszása. Nem egy kaja született így a repertoáromból, az alábbi is így történt. Ha a legelején akarom kezdeni, akkor a ras el hanout-ról kell írnom, amit cirka másfél éve őrizgetek, hogy majd egyszer, és nagyon. Marokkóból kaptam, harmincvalahány fűszer őrleménye és téglaporra emlékeztet. Erősen. A szombati shepherd's pie-ból maradt fél kiló darált birkahús, plusz egy kódorgás eredményeként landolt a konyhában egy kiló kuszkusz is. Paradicsom és lilahagyma is volt otthon, így minden adott volt egy jó kis arabos vacsorához.

Apró kockára vágtam három szál sárgarépát, és feltettem főni egy fél húsleveskocka társaságában. Ezután összekutyultam a darált húst kevés zsemlemorzsával, sóval, borssal, egy fej reszelt lilahagymával és két evőkanál fűszerkeverékkel, majd sárgabarack méretű golyóbisokat formáztam belőle, és bő olajban megsütöttem. Közben megfőtt a répaleves, felöntöttem vele cirka 20 deka kuszkuszt úgy, hogy két centire ellepje, lefedtem, és állni hagytam öt percig. Ezután egy diónyi vajat felolvasztottam és hozzákevertem villával (hogy szétessenek a szemek). Paradicsomsalátával tálaltam (víz-cukor-balzsamecet-lilahagyma kockára vágva és a paradicsom).

 

 

Jóétvágyat!

 

A desszertek tótumfaktuma Olaszországban, népszerűbb a tiramisunál, horribilis összegeket kérnek érte az éttermekben, mert hát luxus. Nos, a luxusságról csak annyit, hogy a poharak/formák méretétől függően hat-nyolc, de akár tíz adag is kihozható ezer magyar Forintból, azaz a komplett családnak jut belőle, nagyfatertől unokaöcsikéig. Tény, hogy jól néz ki, nagyon finom, és van egy hangulata. Napsütéses, citromfás, mediterrános.

Kell hozzá egy liter főzőtejszín (tudom, ez baromi drága, de a CBA-ban kapható valami szlovák gyártmányú fél literes cucc 180 Ft körüli áron), egy vaníliarúd, esetleg vaníliaesszencia, de úgy nem annyira látványos, egy citrom reszelt héja (opcionális), cukor persze, nomeg egy zacskó Rozália-féle zselatinpor.

A tejszínt felmelegítem, hozzáadom a vanília magjait (meg a héját is, de azt a végén kiveszem), a citrom reszelt héját, cukrot ízlés szerint és felforralom. A zselatint cirka egy deci meleg vízben pár perc alatt feloldom, majd hozzáadom a tejhez (ami alatt már nem ég a gáz) és habverővel jó alaposan eloszlatom. Hagyom kihűlni, közben egy serpenyőben megolvasztok 10-15 deka cukrot. Mikor már szép aranybarna és habzik, hígítom vízzel, és simára kevergetem. Hosszúkávés ibrikekbe lottyintok egy-egy evőkanálnyi karamellszirupot, rá a tejszínes krémet és bevágom a hűtőbe. Másnap estig rá se nézek, akkor azonban kis erőszak alkalmazásával kiszabadítom a pohár fogságából, kistányérra helyezem, és esetleg (ha nagyon flancolni akarok) beledöfök a tetejébe egy mentalevelet. Irgalmatlan jól néz ki a vajszínű kis kupac apró fekete pöttyökkel, néhol sárga bigyókkal, tetején a hártyavékony karamellréteggel.

Jóétvágyat!

 

Ennek a kajának története van, kicsit szomorú, meg némileg kínos is, ezért nem írnám le a részleteket, viszont a fejlődést igen. A kezdetekben szalonnából, némi hagymából és tejfölből állt, sózva-borsozva, és fodros nagykockával (!), amit most már csak krumplistésztához veszek elő. Aztán lassan változni kezdett, külső hatásra. Először a tészta változott spagettivé, aztán kerültek bele egyéb fűszerek is, párszor sajtot (trappistát vagy füstölt Karavánt) is olvasztottunk bele, kotyvasztás volt a javából, méltó a blog nevéhez.

A jelenlegi állapot a következő: négy-öt gerezd fokhagymát apróra nyesek, és olívaolajon megpirítom egy hangyányit, majd rádobok némi füstölt sonkát, vagy tarját, vagy bacont, vagy akármit. A kolbász most nem játszik, nyilván. Hozzáadok egy teáskanálnyi sűrített paradicsomot, és együtt pirítom a húsfélével. Miután megpirult, enyhén sózom, borsozom, bazsalikom kerül rá, majd felöntöm valamennyi tejszínnel, ez a hozzá csapódó tészta mennyiségétől függ. Fél kiló tészta fél liter tejszínhez, általában. Rottyantás sűsűsödésig, aztán mehet bele a tészta, mostanság penne szokik lenni, némi összefőzés-pirítás, tálaláskor reszelt Grana a tetejére.

Namost ehhez képest az originále talján recept a következő: végy kockára vágott pancettát, pirítsd meg, só-bors, hagyd hűlni. Ha már nem égeti a kezed (vagy nyelved), öntsd nyakon reszelt parmezánnal kevert tojás sárgájával (4-5 tojás minimum), majd keverj bele épp akkor leszűrt, tűzforró spagettit némi főzővíz társaságában, és ne hagyd nyugodni. Ha jól csinálod, a tojás a főzővízzel elegyedve vékony, csillogó rétegben bevonja a tésztát, és kissé meg is fő. Szerintem a tojás magában kicsit túl sűrű, érdemes fél deci tejszínnel lazítani.

Kép majdan.

Jóétvágyat ahhoz, amelyik tetszik!

 

De csak azért, mert csak úgy blöffre főztem és nem néztem utána, hogy ez melyik, de Airnold majd tuti megaszongya. Ugye? :)

Hogy is csináltam... fogtam hagymát pirítottam oliva olajon, raktam bele egy kevéske erős pistát, majd beledobtam egy konzerv paradicsomot (roma, nagyon jó minőségű a cucc), szétnyomkodtam az egész paradicsomokat a fakanállal, majd megfűszereztem: bors, kakukkfű és oregánó ment bele kellemes mennyiségben, de semmiképpen sem túl sok! ;)

Miközben hagytam rottyanni a paradicsomot a fűszerekkel, közben - szintén olvia olajon - nekiálltam pirítani a darált húst. A mennyiségről igazából fogalmam sincs, mert nagyon ránézésre főztem, "3 főre egy finom vacsorát". Szépen lassan kezdtem a pirítást, közben megborsoztam, dobtam rá nem sok vegetát (tudom, tudom, kövezzetek meg ha akartok), majd meghintettem egy kis koriánderrel is. Kicsit összekevertem őket, hogy keveredjenek a finom ízek, majd reszeltem rá 3 gerezd fokhagymát. Összekeverés, teljesen lepirítás majd a paradicsomszószba vele.

Akkor itt vettem észre, hogy kicsit kevés lesz a paradicsom a húshoz, így belenyomtam egy üveg sűrített paradicsomot (aranyfácán híjján egy 24%-os lengyel cuccot nyomtam bele, nagyon állati a cucc ;)) és szépen összekevertem őket. Hagytam felrottyanni ismét, addig pedig egy fél doboz gombát felkockáztam (najó a nejem, de csak mert meg akarta hámozni, így ráhagytam :D) és ment bele. Ezt így kb. 1 óra hosszát főztem és szépen közben kifőtt a durum makaróni tészta is. Gusztán tálalva, jó étvágyat mindenkinek! ;)